mostmár késő:                                             

megláttalak téged
fenn a nap is fénylett
odamentem hozzád
igaz kicsit féltem

de pár nap után végre
egymásba szerettünk
imádtuk egymást
a rosszat elfeledtük

mit láttam reggel
egy levél az asztalon
és azt írtad benne
ennyi volt egy alkalom

én szerettelek téged
a nap is nekünk fénylett
most futnák utánad
de tudom hogy hiába

ref:
mostmár késő sírni utánad
elmentél és itthagytál
tőled nem ezt vártam

mostmár késő sírni utánad
elmentél és itthagytál
engem a magányban

filmként:

minden reggeled levetíted
és újra meg újra átéled
aztán körbe járod az egész várost
nem esik le mindig ugyanazt látod

egy forgatókönyv az egész tested
az ördögöt a falra soha nem fested
nem hiszel se jóba se rosszba
csak ami lepereg az éltet újra

ref:
filmként éled az életed
azt hiszed tiéd a főszerep
és az élet egy fehér vászon
amit újra festessz ha nagyot hibázol

ism.

vissza a címoldalra